TŐSZÁMRA HANGOLVA – II. rész
Cikksorozatunk első részében alacsony termésszinten mutattuk be a DEKALB kukoricahibridek tőszámreakcióját. Az eredmények alapján a legtöbb hibrid profitmaximuma 40 000–55 000 tő/ha közötti beállt tőszámnál jelentkezett. A hibridek csőflexibilitása közötti különbségek azonban közepes, 7–10 t/ha-os termésszinten válnak igazán izgalmassá. Ezen a termésszinten a megfelelő hibrid megfelelő tőszámon történő vetésével jelentősen tudjuk befolyásolni a kukoricatermesztés eredményességét.
Mit mutat a DEKALB kukoricahibridek tőszámreakciója Pölöskén, 9 t/ha-os termésszinten?
Mezoparcellás tőszámkísérletünket 2026. április 10-én vetettük el Zala vármegyében, Pölöske határában. A közel 10 hektáros kísérletet egy különleges, 37,5 cm-es sortávolságú VSR (Variable Seed Rate) vetőgéppel állítottuk be. Január óta 240 mm csapadék hullott a térségben, hektikus eloszlásban. A kísérletben 55 000 és 110 000 tő/ha közötti tőszámú blokkokat alakítottunk ki több ismétlésben. A betakarításra és a bemérésre 2026. szeptember 24-én került sor kalibrált hozamtérképes kombájn és FieldView dokumentáció segítségével. A szűkített sortávú technológiának köszönhetően az egy növényre jutó élettér kiegyenlítettebb, a gyorsabban záródó állomány gyomelnyomó képessége nagyobb, továbbá csökken a talajfelszín közvetlen párolgása a vegetációs idő elején. A térség jelentős nagyvadállománya ellenére sikerült megvédeni a kísérletet a vadkártól; a néhány károsodott foltot kizártuk a validált kísérleti területből.
Táblázat: A DEKALB és a versenytárs-hibridek különböző tőszámokon mért teljesítményének összesített eredményei, terméshozam szerinti csökkenő sorrendben, Pölöske, 2026.
A táblázat egyetlen helyszín egy adott évjáratban mért eredményeit mutatja be, amit az adatok értelmezésekor mindenképpen figyelembe kell venni. A pölöskei eredmények a több év alatt, több száz helyszínről gyűjtött adatbázisunknak csupán egy szerény részét képezik. A szakmai döntésekhez továbbra is a több helyszínről és több évjáratból származó, összesített trendek nyújtanak stabilabb alapot. Ugyanakkor a pölöskei kísérlet kiváló minősége és különleges, szűkített sortávú termesztéstechnológiája indokolttá teszi az eredmények részletes bemutatását.
A 2026-os pölöskei DEKALB kukorica-tőszámreakciós kísérlet főbb következtetései:
- A korai, április 10-i vetés elősegíti a gyökérzet mélyebb rétegek felé irányuló fejlődését. Ennek köszönhetően a növény a nyári szárazság idején a később vetett állományokhoz képest a talaj mélyebb rétegeiből is képes vizet felvenni.
- A hibridek hozammaximumához tartozó tőszámok között jelentős különbségek figyelhetők meg, amelyek hátterében genetikai és csőflexibilitási eltérések állnak.
- Ha a sűrítéssel járó többlet-vetőmagköltséget is figyelembe vesszük, még mindig kedvezőbb döntés a DKC5253 80 000 tő/ha-os vagy a DKC5148 70 000 tő/ha-os vetése, mint a DKC4897 55 000 tő/ha-os alkalmazása. Mindenképpen kerülendő forgatókönyv: egy flexibilis hibrid indokolatlan sűrítése, illetve egy inkább fix csőtípusú hibrid túl alacsony tőszámon történő termesztése.
- Ezen a termésszinten a 90 000 tő/ha-os vagy annál nagyobb tőszám már kedvezőtlenül hatott a jövedelmezőségre, és egyes hibrideknél jelentős termésdepressziót is okozott.
- Mivel a kísérletben kizárólag közép-korai és középérésű hibridek szerepeltek, a hibridek között nem volt tapasztalható jelentős különbség a betakarításkori szemnedvességben.
A szűkített sortávú vetés a kukoricatermesztés finomhangolásának egyik jó példája, különösen az ország azon térségeiben, ahol a kukoricatermesztés megfelelő jövedelmezőségi kilátásokkal bír. A hagyományos, 75 × 18 cm-es felülnézeti élettérhez képest a kiegyenlítettebb, “négyzet formához közelítő” térállás javítja a víz- és tápanyag-hasznosítást, mérsékli az evapotranspirációs veszteséget, és kedvezőbb gyomelnyomó képességet biztosít. A silókukorica termesztésében egyre elterjedtebb gyakorlat a rávetés: a hagyományos vetőgéppel, fél vetőmagdózissal elvégzett első menet után az AB-egyenest 37,5 cm-rel eltolják, majd az ismételt vetéssel 37,5 cm-es sortávon alakítják ki a céltőszámot. A talajtípustól függő taposási kár ellenére csehországi kísérleteinkben kizárólag a sortáv megfelezésével 9%-os zöldhozam-növekedést mértünk.
A termésszint további emelkedésével a hibridek optimális tőszáma is tovább növekszik; ezt a cikksorozat utolsó részében mutatjuk be részletesen.
Összességében a pölöskei eredmények rávilágítanak az egyes kukoricahibridek csőflexibilitása közötti jelentős különbségekre, valamint arra, hogy a tőszám vetés előtti finomhangolása hektáronként akár több tonnával is befolyásolhatja a végeredményt.
Fröhlich Benjámin
Bayer Crop Science