Öt tonna felett az aszályban
A kalocsai Ciglidi Agro Kft. első repceéve a DK Excited hibriddel 5,004 t/ha termést hozott – egy olyan évjáratban, amikor a környéken a vetett repcék alig 15–20%-a maradt meg. Orcsik Bence termelővel Dorogházi Ottó, a Bayer Crop Science Bács Kiskun megyei képviselője beszélgetett.
Van, amikor a legjobb teljesítményt a legrosszabb évjárat hozza ki. A 2025/26-os repceszezon a Duna-mellékén pontosan ilyen volt: a keléstől a virágzáson át, az érésig szinte végig aszály kísérte a növényt, és a környéken vetett repcék nagy része ki sem kelt. Mégis épp ez lett az az év, amelyben Orcsik Bence, a kalocsai Ciglidi Agro Kft. gazdálkodója első repcéje 5,004 t/ha termést takarított be DK Excited hibridjéből.
Miért éppen a repce – és éppen ezeken a táblákon?
A Ciglidi Agro Kft. (Kalocsa) a Duna-mellék, a foktői térség meszes talajain gazdálkodik. Ezek magas aranykoronás, jó minőségű, de gyenge vízmegtartó képességű talajok – hamar elfogy belőlük a nedvesség. A gond elsősorban a kukoricával volt: ha tavasszal 2–3 hetente nem hullik rá az a bizonyos 20 mm csapadék, „elfogy, és nem terem benne”. A partosabb, gyengébb vízháztartású táblákról ezért lekerült a kukorica, és maradt a kalászos meg a napraforgó.
Ez a két növény azonban kevésnek bizonyult a vetésforgóhoz. Egy plusz kultúráért – és a tavaszi növények kockázatának csökkentéséért – esett a választás a repcére. A logika egyszerű: ősszel, télen és kora tavasszal a térségben rendszerint kedvezőbb a csapadékellátás, mint a nyári tenyészidőben, így egy őszi vetésű kultúrával mérsékelhető a tavaszi vetésű növények aszálykockázata.
Hibridválasztás: tapasztalat, kapcsolat, kelésbiztosítás
A DK Excited mellett három tényező szólt: a környékbeli gazdatársak kedvező tapasztalatai, a Bayerrel ápolt jó szakmai kapcsolat, valamint a saját utánajárás (internetes tájékozódás). A termelő már a hibridválasztáskor is fontosnak tartotta a Bayer által nyújtott kelési kockázatvállalás lehetőségét – erre a szezon végén, a tanulságoknál még visszatérünk.
Forgatás nélküli talaj-előkészítés, korai magágy
A technológia gerince a teljes forgatás nélküli művelés, amelyben a kulcs a nyári nedvesség megőrzése volt. A kalászos betakarítása után, július elején hullott 50–60 mm csapadékot azonnal „meglovagolták”: ahogy a talaj felszikkadt, középmély lazítás következett 37–38 cm mélyen, majd lezárás rövid tárcsával és hengerrel. Ezután a magágy pihent, a következő beavatkozás már csak a vetés volt.
A vetés augusztus 28–29-én történt, két kalászos után, 440–450 ezer csíra/ha tőszámmal; vetés elé és után is hengereztek. Alaptrágyaként 200 kg/ha 10-26-26 komplex műtrágya került ki. A kelés a száraz augusztusban nem volt magától értetődő – szerencsére 10 napon belül, három részletben (kb. 14 + 3 + 6 mm) összesen mintegy 22 mm eső hullott. „Ezzel az esővel tudott kikelni” a repce.
Ősz: kikelt, aztán hetekig egy csepp sem
A kelés után hosszú, száraz időszak következett. A keléstől számítva október 22–23-ig gyakorlatilag egy csepp eső sem esett; az állomány addigra láthatóan szenvedett, fejletlen, 2–3 leveles maradt. Október 22-én került rá a gyomirtás, másnap, 23-án hullott végre mintegy 30 mm csapadék – innen indult meg érdemben az állomány fejlődés.
A gyomszabályozásban a kétszikűek mellett meglepően nagy fejtörést okozott az árvakelés: a száraz nyár után hullámokban jött, ezért kétszer is szükség volt egyszikűek elleni kezelésre. Rovarölőt ősszel önállóan nem kellett kijuttatni – amikor kellett, a gyomirtó, illetve a regulátor mellé társítva oldották meg.
A növekedésszabályozás november 10. környékén, mintegy 8 leveles állapotban zajlott. A gyengébb táblák tebukonazol-alapú, a fejlettebb, erősebb állományok metkonazol + tebukonazol tartalmú készítményt kaptak. A regulátor mellé mikroelem-kiegészítés is társult, a növény igényeit figyelembe véve elsősorban bór . Az állomány jól fejletten, „túlsúlyosan” ment a télbe.
Tél és tavaszi indítás: a csapadékra időzített nitrogén
A tél viszonylag hűvös, csapadékos, havas volt. Az első fejtrágya korán, február 15–16-án ment ki: 300 kg/ha lassan feltáródó, inhibitoros N+S tartalmú műtrágya, amely a termelő szerint mintegy 100 kg N és 35–40 kg S hatóanyagot jelentett. A tálalás pontosra sikerült – „másnap be is ázott”, 20–25 mm csapadékkal.
A tavaszi nitrogénellátás egyik legfontosabb tanulsága épp az időzítés volt: mindkét tavaszi nitrogénadagot közvetlenül a két tavaszi eső elé sikerült kijuttatni. A második, kb. 45 kg N/ha adag (folyékony formában) március közepén került ki – majd utána 50 napig egyetlen csepp csapadék sem hullott. A növénytáplálás a makroelemeken túl a mikroelemekre is épült: komplex mikroelem-kezelés mellett bór szinte minden permetezéshez társult, legalább négy alkalommal.
Növényvédelem: rugalmasan, hatóanyag-váltással
A tavaszi rovarölő-technológia gerincét a hatóanyagok folyamatos váltogatása adta (megelőzendő a rezisztencia kialakulását), összesen mintegy öt tavaszi rovarölő kezeléssel (köztük Sivanto Energy – zöldbimbós állapot előtt, amikor nagy volt a fénybogár nyomás és Decis Forte is). A növekedésszabályozás tavasszal tebukonazol-alapú készítménnyel folytatódott, virágzáskor pedig azoxistrobin hatóanyagú gombaölő védte az állományt. Minden növényvédelmi beavatkozás az engedélyokiratnak megfelelően történt.
A dráma: virágzás és becőképződés aszályban
„A legkritikusabb időszak a virágzás eleje, közepe és a virágzás utáni becőképződés volt. Úgy virágzott le a repce, hogy nem kapott egy csepp esőt sem.”
A növény ekkor 45–50 napos, gyakorlatilag teljesen csapadékmentes időszakon ment keresztül. A termelő ekkorra már ki sem járt megnézni az állományt: „nem voltam annyira kíváncsi, mit tud az aszályban”. A fordulópont a virágzás után jött: a becőképződés – a termésképzés szempontjából legfontosabb – időszakban végre lehullott 55–60 mm csapadék. Ez a mennyiség, párosulva a jól időzített tápanyag-utánpótlással és az őszi robusztus állománnyal, elég volt ahhoz, hogy a hibrid kihozza az évjárat maximumát.
Orcsik Bence termelő a DEKALB repce terméseredményt bemutató táblával (fotó: Bayer Crop Science)
Az eredmény és a környezet
A DK Excited a Ciglidi Agro Kft. legjobb táblájában 5,004 t/ha termést adott, üzemi átlagban pedig 4,248 /ha lett az átlagtermés, kb. 50ha átlagában. Hogy ez mit ér ebben az évjáratban, azt a környező repcetáblák mutatják meg igazán: a térségben vetett repce nagy része ki sem kelt, a termelő becslése szerint a vetett terület mindössze 15–20%-a maradt meg. Ahol kikelt, ott jellemzően 3–4 t/ha termett, de volt olyan tábla is, ahol 2 tonna alatt maradt. Ugyanebben a térségben a kalászosok termésátlaga 4–5 t/ha körül alakult – vagyis ebben az évben a repce gyakorlatilag a legjobban teljesítő kultúra volt a térségben – nemcsak termésben, profitabilitásban is.
A jövedelmezőséget a termelő egyértelműen pozitívan látja: az őszi vetések közül szerinte „magasan ez fogja a legmagasabb profitot generálni”. Az önköltséget 2,3–2,4 t/ha körülire teszi, vagyis 3 t/ha felett már stabilan nyereséges a kultúra.
Digitális támogatás: a MagicTrap és rendszeres szemlék
A döntéseket a MagicTrap digitális sárgatálas megfigyelés is segítette. „Nagyon sokat segített, hogy nem kellett annyira sűrűn kijárni – pontosan elemzett” – mondja a termelő. A digitilizáció megkerülhetetlen a modern mezőgazdaságban. Ez az „okos sárgatál” naponta küldte a felvételeket, segítette a kezelések időzítését. Az olyan intenzív kultúrában, mint a repce is, az időben elvégzett növényvédelmi kezelések jelentős mértékben meghatározzák a termelés eredményességét. A távoli digitális megfigyelés mellett a rendszeres, sokszor közös táblaszemle, és a precíz szaktanácsadás is fontos szerepet játszott a szezon során.
Tanulságok és tervek
„Összességében nem sok dolgon változtatnék” – összegzi az első repcetermesztő évét Orcsik Bence. A folytatás nem kérdés: az idei repce alá a talaj-előkészítést rögtön a betakarítás után elkezdték. Egyetlen szempont viszont alapelvvé vált – a hibridválasztásnál a kelési kockázatvállalás döntő tényező. „Csak olyan hibridet választok, amihez tudom kapcsolni a kelésbiztosítást” – a bizonytalan kelés és az augusztusi száraz időszak miatt.
Az első repceév fő tanulsága talán mégis ez: a jól megválasztott hibrid, a nedvességre alapozott korai magágykészítés, a csapadékra időzített tápanyag-utánpótlás és a fegyelmezett növényvédelem együtt, még egy szélsőségesen száraz évjáratban is öt tonna feletti termést tud hozni. Ahogy a DEKALB is mondja: A jó évre és a rosszra is!
Dorogházi Ottó
Bayer Crop Science