A sikeres zöldségtermesztés a talajban kezdődik!

Magyarországon a legtöbb kertészeti kultúra kiskultúrának számít, ennek következményeképpen kevés engedélyezett hatóanyag áll rendelkezésre e növények megvédésére. A hatóanyag-kivonások mellett a gyomflóra változása, a termesztéstechnológiai környezet átalakulása, a munkaerő hiánya és a klímaváltozás egyaránt új kihívások elé állítják az ágazatot.

Hazánkban a legnagyobb felületen termesztett zöldségfélék közé sorolhatók a vöröshagyma, burgonya, és a gyökérzöldségek. Amire előre, minden évben, mindhárom kultúra esetében gondolnunk kell - időjárástól függetlenül - már a vetés, illetve ültetés előtt vagy alatt, az a megfelelő kezdeti gyomkikapcsolás és a fonálféregmentes egészséges talajállapot. A meteorológiai előrejelzések és az egyre inkább jellemző enyhe, hosszú fagyoktól mentes telek felkészítenek minket arra, hogy a vegetáció során milyen fokú kártevő- és kórokozónyomásra számíthatunk majd, azonban konkrét választ csak a tavasz beköszöntével kapunk.

Vöröshagyma, burgonya és gyökérzöldségek gyommentesítése

Ezen kultúrák gyommentesen tartása komplex növényvédelmi feladat. Az évelő egyszikű gyomok ellen nagy biztonsággal csak az elővetemény lekerülése után, tarlókezeléssel tudunk hatékonyan védekezni. Így a terület kiválasztása és a megfelelő elővetemény kulcsfontosságúak a védekezés szempontjából. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre gyakoribbá vált a kalászos tarlók elhanyagolása, a takarónövények alkalmazásának hiánya, mely a talaj gyommagkészletének növekedését és az évelő gyomok erősödését hozta magával.

Posztemergens védekezésre egyre kevesebb hatóanyag áll a rendelkezésünkre, így a preemergens gyomirtási megoldások kerülnek előtérbe, ahol lehetőségünk nyílik a magról kelő egy- és kétszikű gyomok elleni célzott védelemre.

A magról kelő kétszikű gyomnövények széles köre ellen, kiemelkedő megoldást nyújt az aklonifen hatóanyagtartalmú Bandur készítményünk, mely a fokhagyma, vöröshagyma, burgonya és számos fűszernövény mellett preemergensen alkalmazható a gyökérzöldségek esetében is. Az aklonifen filmréteget képez a talaj felszínén, mely a csíranövények növekedésének gátlásán keresztül fejti ki hatását. A gyomnövények nem a gyökéren, hanem a hajtáson keresztül (sziklevél, hipokotol/koleoptil) veszik fel a hatóanyagot, így a legjobb kelés előtt kijuttatni. 

A tavaszi és őszi kijuttatás egyaránt ajánlott, azonban figyelni kell a jól megmunkált, aprómorzsás talajfelszín kialakítására, illetve hogy a kezelt területen végzett talajmunka a filmréteg megbontásával hatékonyság-csökkenéshez vezethet. Fontos megjegyezni, hogy a készítményt 1% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon, szélsőségesen könnyű talajokon, erodált domboldalakon nem szabad alkalmazni.

Ha a területen a parlagfű, a varjúmák, vagy a fekete ebszőlő adja a legjelentősebb gyomnyomást, úgy érdemes korai-poszt kezelésként egy másik hatóanyag-tartalmú készítménnyel kiegészíteni a védelmet.

Néhány zöldségkultúrában van lehetőség posztemergens kijuttatásra, mely esetében a permetléhez kombinációs partner, felületaktív anyag, nedvesítőszer, lombtrágya, illetve műtrágya hozzáadása nem javasolt az esetleges hatékonyság-csökkenés, és bizonyos fajták esetében megjelenő érzékenység elkerülése végett.

A kezdeti gyomkikapcsolás mellett a vetés vagy ültetés előtt célszerű felmérni a talaj fonálféreg-fertőzöttségét és lehetőség szerint fertőzésmentes táblát választani az érzékeny kultúrák számára. Amennyiben biztosra akarunk menni, érdemes előre gondolni a célzott és hatékony kémiai védelemre.

Fonálférgek a talajban 

A kertészeti kultúrákban, kiemelten a gyökérzöldségek és a burgonya esetén évről-évre egyre nagyobb károkat okoznak a fonálférgek. Egy kiváló életerőben lévő növény képes elviselni a fonálféreg károsítását anélkül, hogy az negatívan befolyásolná a terméshozamot, de a változó klíma és egyéb behatások miatt a kultúrák egyre jobban kitettetek a fertőzésnek. 

A fonálférgek közvetlen károkozásuk során a sejtek deformációját okozzák a gazdanövény gyökerében, mely korlátozott víz- és tápanyagfelvevő/szállító képességet eredményez, továbbá csökken a gyökérbiomassza is. Ennek következményeként csökken a növény növekedése, romlik a vigor, fokozott hervadás indul el, és ásványianyag-hiány tünetei jelentkeznek. Közvetett kárként nem elhanyagolható, hogy a károsítás során belépési pontokat biztosítanak más kórokozóknak, így fennáll a Fusarium sp., a Phytophthora. és a Pseudomonas fertőzés veszélye is.

A fonálférgek elleni védekezésre fizikai, biológiai és egyre inkább szűkülő kémiai alternatívák állnak rendelkezésre. Kémiai megoldásként 2025-től elérhető a Bayer portfólióban a Velum Prime készítmény, melynek hatóanyaga a már régebb óta ismert fluopiram. 

A fluopiram egy „duális hatású” SDHI hatóanyag. Nem csak fungicid, hanem nematicid, azaz fonálféreg-ellenes hatása is ismert. Ennek oka a hatásmechanizmus biokémiai szintjén található. A fluopiram az úgynevezett SDHI (szukcinát-dehidrogenáz inhibitor) csoportba tartozik. Ez azt jelenti, hogy az SDH (szukcinát-dehidrogenáz) enzimet gátolja, amely a mitokondriális légzési lánc komplex II-je. A fluopiram képes a fonálférgek SDH enzimjéhez is kötődni, gátolva annak működését. Mivel a fonálférgek is oxigénes légzést folytatnak és mitokondriumokat használnak, ugyanúgy energiatermelési blokkolás következik be náluk is.

A fluopiram hatóanyag valamennyi kultúra esetén hatásos a növényparazita fonálférgek (szabadon élő fonálférgek, gyökérgubacs-fonálférgek, szárfonálférgek) ellen. A hatóanyag a gyökerek felől a levelek irányába mozog a növényben, így nem csak a talajban gátolja a fonálférgek károsítását, hanem az egész növényben.

A Velum Prime engedélyokirata szerint sárgarépa, burgonya, hagymás és gumós dísznövények mellett már zöldség kiskultúrákban (pasztinák, petrezselyem, zeller, torma, cékla, édesburgonya, hónapos retek, fekete retek, csicsóka, articsóka stb.) is felhasználható.

A készítményt 0-10 nappal a vetés, illetve ültetés előtt egyenletesen – a teljes felületre – a talaj felszínére kell permetezni, majd 10 cm mélyen, a kultúrnövény gyökérzónájába, a talajba kell dolgozni. A kezelés csak megfelelően előkészített, kellően nedves, morzsalékos talajon végezhető el. Száraz talaj esetén javasolt a nagyobb vízmennyiséggel kipermetezni a készítményt. A készítmény csak a tavaszi hónapokban (február-március-április-május) juttatható ki, a nyári hónapokban már nem. Az étkezési burgonya és a burgonya vetőgumó esetén ültetéssel egy menetben, gumó nyugalmi állapot és a kihajtás megindulása között (BBCH 00-03) is kijuttatható a készítmény.

A termékek megfelelő és tudatos használata kiemelkedően fontossá vált napjaink termelésében, így nagy gondot kell fordítani egy adott növényvédő szer megfelelő alkalmazására és időben történő kijuttatására, hogy a lehető legjobb hatékonyságot érjük el.

További információért kattintson >> Bandur és Velum Prime